A digitális egészségügyi szolgáltatások, és az e-Health robbanásszerű fejlődése kapcsán olyan sok információhoz juthatunk hozzá nagyon rövid idő alatt, melyektől sokan úgy alkotnak véleményt, hogy az adott témához nem is értenek. Így leszünk hirtelen „hozzáértő” fociedzők, virológusok, dietetikusok és még milliónyi más dologban „szakértők” a megfelelő előképzettség nélkül. Ez a jelenség nekem szakemberként sokszor ijesztő, hisz ebben az információs kavalkádban nemcsak a hiteles hírek, bejegyzések szűrése nehéz, hanem azok terjesztése sem könnyű feladat.
A táplálkozás fontos mindannyiunk életében, a legtöbben törekszünk rá, hogy minél egészségesebben étkezzünk, és ezért igyekszünk minél jobban beleásni magunkat egyes táplálkozással kapcsolatos témákba. Próbaként rákerestem a legismertebb keresőfelületen az „egészséges táplálkozás” kifejezésre. Az eredmény: 3 350 000 találat, kevesebb, mint egy másodperc alatt. Laikusként ekkora információhalmazból kellene kiszűrni a hiteles információkat, és valljuk be, ez nem egy egyszerű feladat.
Szakemberként legtöbbször szakfolyóiratokban vagy szakmai adatbázisokban keresünk a táplálkozási témák szakkifejezései segítségével, nemcsak magyar, hanem idegen nyelven is. Laikusoknak ezek az oldalak sok esetben nem, vagy csak előfizetéssel érhetők el. Így nem marad más lehetőség, mint az internetes keresők használata, melyek az oldalak rangsorolásához olyan algoritmusokat használnak, amelyek a hitelességet csak elenyésző esetben tartják fontosnak. Eldönteni azt, hogy egy adott oldal, vagy annak képviselője mennyire hiteles, nagyon nehéz. Ezeknél a döntéseknél sokkal többször kerül előtérbe a személyi, mint a tárgyi hitelesség. Ezért lehetnek sikeresebbek a különböző tudományos végzettség nélküli „szakértők” és kóklerek, mert erősen próbálnak az érzelmeinkre hatni, és kihasználni azt, hogy az emberek a legtöbbször nemcsak a tudományos ismereteik alapján hozzák meg döntéseiket, hanem befolyásolják azt az érzéseik is (leegyszerűsítve, hamarabb hiszünk a szomszéd néni sikert ígérő „tuti” diétás tippjeinek, mint a dietetikus tanácsainak). Tudatosan nyúlnak ezek a cikkek és íróik a tudományos nyelvezet elemeihez, ezért használnak hitelesnek tűnő szófordulatokat is.
Mégis akkor mit tehet egy hétköznapi ember, ha validált információkhoz szeretne jutni?
- Próbáljunk meg tudományos forrásból származó cikkeket, bejegyzéseket olvasni. Fontos, hogy ezek a források ellenőrizhetőek legyenek!
- Járjunk utána, vagy keressünk a szövegben az információk mögött álló bizonyítékokat!
- A hiteles információk mögött mindig keressük a logikus érveléseket, melyek mentesek az érvelési hibáktól!
- Nyugodtan ellenőrizzük a szerzőt!
- Keressük fel az forrás vagy írás kapcsolatait, pl. hitelességet jelezhet egy szakmai díj is! Az ALSAD esetében kiemelendő, hogy a program a brit Tech Rocketship Awards Europe startup-verseny egészségügyi kategória győztese lett.
- Keressük a szakmailag validált oldalakat, adatokat, hiszen nem mindegy, hogy milyen forrásból származó tápanyag-tartalmakat alkalmazunk egy étrend elemzéséhez! Az ALSAD által használt adatokat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ellenőrizte és hitelesítette.
- Ha tudományos kutatásokról szóló híreket olvasunk, érdemes megfogadni a következő tanácsokat:
Szánjunk időt és energiát a hiteles információ-források használatára, hiszen a tét nagy, egészségi állapotunktól függően egy-egy információn akár az életünk is múlhat!
2022.03.24.
(Forrás: https://buvosvolgy.hu/tudastar/cikk/Hogyan_olvassuk_a_tudomanyos_kutatasokrol_szolo_hireket)
