Az utóbbi időben kifejezetten előtérbe kerültek az életmódunkkal összefüggő krónikus betegségek. Valljuk be, hogy az olyan rizikótényezők, mint a stressz, ülő és mozgásszegény életmód, nem megfelelő táplálkozás mindannyiunk életében jelen vannak valamilyen szinten. A tudomány mai állása szerint a betegségmegelőzés és a szűrővizsgálatok elvégzése a legjobb stratégia a komolyabb krónikus betegségek elkerülésére.
Mit is jelent ez a gyakorlatban? Nézzük meg a 2. típusú cukorbetegség példáján keresztül!
Az ábrán látható, hogy a betegségnek van egy olyan szakasza, mely során a megfelelő prevenciós módszerekkel (táplálkozás, mozgás stb.) még megelőzhető annak kialakulása. Amikor megjelennek a különböző tünetek és panaszok, azt már a betegség „klinikai szakaszának” nevezzük. A kettő közötti szakasz az ún. preaklinikai szakasz. Ebben az időszakban nincsenek panaszai az érintetteknek, de a betegség már valamilyen módon jelzi meglétét pl. emelkedett vércukorszint formájában. Ez az időszak ad lehetőséget a betegség felismerésére a szűrővizsgálatok útján. Ez nemcsak a cukorbetegségre, de más krónikus betegségekre is igaz.
De mi is az a szűrés?
A szűrés a tünet- és panaszmentes, vagy magukat annak gondoló személyek egyszeri, vagy időnkénti vizsgálata, amely célja, hogy a betegségeket időben felfedezzük. Ha időben felfedezzük a még tüneteket nem okozó kórképeket, eredményesebben kezdődhet meg a célzott kezelés, melyeknek köszönhetően megelőzhető a súlyos szövődmények kialakulása. Alapvetően kétfajta szűrést ismerünk: alkalomszerű és szervezett (lakossági) szűréseket. Az alkalomszerű vizsgálatokat minden esetben a vizsgált személy kezdeményezi, és ő viseli a beavatkozások estleges költségeit is, a beavatkozás történhet háziorvosi, szakorvosi vagy magánorvosi rendelőkben. Ilyen vizsgálat pl. a laborvizsgálat, vagy a vércukormérés, de akár az egészségnapokon megvalósuló szűrések is ide tartoznak. A lakossági szűréseket központilag a hatóságok kezdeményezik, közpénzből finanszírozzák, és személyes meghívókkal hívják be az embereket az adott vizsgálatokra, gondoljunk csak a tüdő- vagy az mellrákszűrésre.
Az utóbbi időben kifejezetten előtérbe kerültek az életmódunkkal összefüggő krónikus betegségek. Valljuk be, hogy az olyan rizikótényezők, mint a stressz, ülő és mozgásszegény életmód, nem megfelelő táplálkozás mindannyiunk életében jelen vannak valamilyen szinten. A tudomány mai állása szerint a betegségmegelőzés és a szűrővizsgálatok elvégzése a legjobb stratégia a komolyabb krónikus betegségek elkerülésére.
Mit is jelent ez a gyakorlatban? Nézzük meg a 2. típusú cukorbetegség példáján keresztül!
Az ábrán látható, hogy a betegségnek van egy olyan szakasza, mely során a megfelelő prevenciós módszerekkel (táplálkozás, mozgás stb.) még megelőzhető annak kialakulása. Amikor megjelennek a különböző tünetek és panaszok, azt már a betegség „klinikai szakaszának” nevezzük. A kettő közötti szakasz az ún. preaklinikai szakasz. Ebben az időszakban nincsenek panaszai az érintetteknek, de a betegség már valamilyen módon jelzi meglétét pl. emelkedett vércukorszint formájában. Ez az időszak ad lehetőséget a betegség felismerésére a szűrővizsgálatok útján. Ez nemcsak a cukorbetegségre, de más krónikus betegségekre is igaz.
De mi is az a szűrés?
A szűrés a tünet- és panaszmentes, vagy magukat annak gondoló személyek egyszeri, vagy időnkénti vizsgálata, amely célja, hogy a betegségeket időben felfedezzük. Ha időben felfedezzük a még tüneteket nem okozó kórképeket, eredményesebben kezdődhet meg a célzott kezelés, melyeknek köszönhetően megelőzhető a súlyos szövődmények kialakulása. Alapvetően kétfajta szűrést ismerünk: alkalomszerű és szervezett (lakossági) szűréseket. Az alkalomszerű vizsgálatokat minden esetben a vizsgált személy kezdeményezi, és ő viseli a beavatkozások estleges költségeit is, a beavatkozás történhet háziorvosi, szakorvosi vagy magánorvosi rendelőkben. Ilyen vizsgálat pl. a laborvizsgálat, vagy a vércukormérés, de akár az egészségnapokon megvalósuló szűrések is ide tartoznak. A lakossági szűréseket központilag a hatóságok kezdeményezik, közpénzből finanszírozzák, és személyes meghívókkal hívják be az embereket az adott vizsgálatokra, gondoljunk csak a tüdő- vagy az mellrákszűrésre.
A szűrővizsgálat pozitív eredménye önmagában nem diagnózis, hanem további megerősítő vizsgálatokra van szükség! Ha ezek megtörténtek, és a diagnózis megerősítésre került, haladéktalanul el kell kezdeni a kezelést a megfelelő szakemberek segítségével.
Fontos kiemelni ezekről a vizsgálatokról, hogy biztonságosak, nincsenek nemkívánatos mellékhatásaik, és nem okoznak az elkerülhetetlenél nagyobb kényelmetlenséget és fájdalmat.
Arra bíztatok mindenkit, hogy 25 éves kor felett évente készíttessen egy laborvizsgálatot (vérvételt), mivel nagyon sok betegség diagnosztizálható már a kialakulása előtt vérvétellel: cukorbetegség, pajzsmirigy túl vagy alul működés, PCOS, inzulin rezisztencia, prosztata betegségei, hormonzavarok, trombózisra való hajlam, csakhogy néhányat említsünk.
Emellett 1-2 évente érdemes EKG vizsgálatot, csontsűrűség mérést, anyajegyszűrést végeztetni.
Hölgy társaim az emlőrák elkerülése miatt havonta végezzék el az emlők önvizsgálatát, évente vegyenek részt fogászati ellenőrzésen, méhnyakrákszűrésen, és legalább két évente jelentkezzenek látás- és hallásvizsgálatra, valamint emlőszűrésre (35 éves kor alatt ultrahang vizsgálat, 35 éves kortól mammográfia ajánlott) és 50 éves kor felett pedig vastagbélszűrésre.
Az uraknak azt javasolnám, hogy havonta végezzék el a herék önvizsgálatát, évente vegyenek részt fogászati, és 45 éves kortól prosztata szűrésen. Esetükben is érdemes két évente látás- és hallásvizsgálatot, és 50 éves kor fölött vastagbélszűrést végeztetni.
Figyeljünk oda testünk jelzéseire, és tiszteljük meg magunkat azzal, hogy gondoskodunk az egészségünkről és megjelenünk a különböző szűrővizsgálatokon! Ne feledjük, hogy az időben felfedezett betegségek hatékonyabban gyógyíthatók!
2022.04.14.
