Az élelmiszerjelöléseket mindannyian ismerjük, sőt, ha tudatosan vásárlunk, sokszor tanulmányozzuk is. Vásárlóként biztos sokszor találkoztatok már azzal a jelenséggel, hogy nem azonos a különböző élelmiszerek tápanyagjelölése. Az Európai Unió célkitűzései között már nagyon régóta szerepel, hogy olyan élelmiszerjelölést dolgozzon ki, amely érthető, és a fogyasztók számára lehetőséget ad arra, hogy a lehető legjobban értsék és tudják, hogy számukra megfelelő-e az adott étel, vagy élelmiszer.
Azt mindannyian tudjuk, hogy vannak adatok, melyeknek a címkén kötelezően szerepelnie kell:
- a termék 100 grammjának/milliliterének (esetleg egy adagjának) energia-, zsír-, telített zsír-, szénhidrát-, cukor-, fehérje-, élelmi rost-, és sótartalma,
- az allergének jelölése, melyet az érintett allergén összetevők vastag betűvel történő kiemelésével jelölnek,
- a termék összetevői, melyek tömeg szerint csökkenő sorrendben kerül feltüntetésre.
Ugyanakkor ezek alapján az átlag fogyasztó nem fogja tudni biztosan eldönteni, hogy két élelmiszer közül melyiket válassza, vagy azt, hogy az adott termék beilleszthető-e étrendjébe vagy a diétájába.
Jelenleg számos jelölési rendszer van használatban Európa-szerte, ezek közül a legelterjedtebb a Nutri-Score (ejtsd: nutri-szkór) rendszer, amellyel most már a hazai boltok polcain megtalálható termékeken is találkozhatunk. A Nutri-Score rendszer gyorsan és érthető módon értékeli az élelmiszerek tápanyagtartalmát. A Nutri-Score értéket mindig 100 gramm élelmiszerre számolják ki, és az élelmiszereket a bennük található tápanyagok alapján osztályozza, és színnel jelöli.
A besorolás eredményét pozitívan befolyásolja a termék fehérje- és rosttartalma, míg negatívan hat az értékre a termék cukor-, nátrium- (só) és telített zsírsavtartalma. Emellett a Nutri-Score érték kiszámolásánál figyelembe veszik a termékben található gyümölcs, zöldség és olajos magvak mennyiségét.
Zöldtől pirosig, valamint A-tól E-ig betűkkel jelölik a Nutri-Score rendszer értékeit. A zölddel és az „A” vagy „B” betűvel jelölt termékek olyan élelmiszerek, amelyeket érdemes gyakrabban vagy nagyobb mennyiségben fogyasztani, mert fontos részei lehetnek az étrendünknek. A sárgával („C”) jelölt termékeket mértékkel lehet alkalmazni. A piros színnel és a „D” vagy „E” betűkkel jelöltek viszont ritkábban vagy kisebb mennyiségben érdemes az étrendbe illeszteni. Attól, hogy a termék Nutri-Score értéke D vagy E semmiképp nem jelenti azt, hogy nem szabad az adott terméket fogyasztani, de ezek figyelembevételével egy kiegyensúlyozott és tudatosan összeállított étrendet tudunk kialakítani.
A Nutri-Score jelölés csak olyan termékek és élelmiszerek esetében használható, amelyek csomagolásán tápanyag információ található! Vannak azonban olyan élelmiszerek, amelyek esetében nem lehet alkalmazni a Nutri-Score rendszert:
- Friss gyümölcsök és zöldségek, nyers húsok, méz stb., tehát minden nem feldolgozott élelmiszer kapcsán.
- Fűszernövények, fűszerek, só, édesítőszerek, tea, kávé, élesztő.
- Csecsemőtápszerek és gyógyászati célú tápszerek esetében.
Mivel a Nutri-Score nemcsak az egyes összetevőket, hanem az élelmiszerek egészét értékeli, ezért ma ez a jelölés tekinthető a legerősebb tudományos háttérrel rendelkező rendszernek. Éppen ezért a WHO a Nutri-Score rendszert tekinti a táplálkozással összefüggést mutató krónikus betegségek elleni küzdelem fontos elemének, mivel segíthet megalapozott döntéseket hozni a fogyasztóknak vásárlásaik során.
Ha többet szeretnétek tudni arról, hogy pontosan hogyan is lehet kiszámolni a termék Nutri-Score értékét, ezen az oldalon olvashattok róla.
2022.05.23.
(Források: https://ec.europa.eu/food/system/files/2020- 05/f2f_action-plan_2020_strategy-info_en.pdf; Julia, C., Peneau, S., Buscail, C. et al. (2017). Perception of different formats of front-of-pack nutrition labels according to sociodemographic, lifestyle and dietary factors in a French population: cross-sectional study among the NutriNet-Santé cohort participants BMJ Open 2017; 7.)