Ma már nagyon sokféle aszalt gyümölcs érhető el az üzletek kínálatában. Hazánkban a legnépszerűbb aszalványok a mazsola, az aszalt szilva, az aszalt sárgabarack, egyre népszerűbb az áfonya, meggy, cseresznye, füge, datolya, körte, alma, és elérhetővé váltak olyan egzotikus gyümölcsök is, mint az ananász vagy a mangó.
Ha bolti terméket vásárolunk, mindig olvassuk el az összetevőlistát, és ha tehetjük, akkor olyanokat válasszunk, amelyeknél az összetevők között nem szerepel a cukor, azaz hozzáadottcukor-mentesek. Ne keverjük össze az aszalt gyümölcsöt a kandírozott gyümölcsökkel, ez utóbbiak cukorsziruppal telítettek.
Sokan gondolják, hogy az aszalt gyümölcsök nem illeszthetőek be a kiegyensúlyozott étrendbe. Ez azonban egy tévhit, amelyet vélhetően relatív magas, természetes cukortartalmuknak köszönhetnek. A relatív magas cukortartalom nem meglepő, hiszen az aszalás során a víztartalom távozik a gyümölcsből, így a cukortartalma koncentrálódik. Ez azonban nem gond, pusztán csak egy tény. Ugyanakkor az aszalt gyümölcsök nagyon értékes tápanyagtartalmúak, gazdagok élelmi rostokban, káliumban és antioxidánsokban, rendszeres fogyasztásuk hozzájárul a szív- és érrendszeri, egyes daganatos betegségek, a csontritkulás kockázatának csökkentéséhez.
Ma már otthon is készíthetünk aszalványokat, amelyeknek nagy előnye, hogy szezonális gyümölcsökből készíthetjük, hogy garantáltan nem tartalmaznak pálmazsírt vagy hozzáadott cukrot.
Amennyiben ennek számunkra jelentősége van, akkor az aszalt gyümölcsök energia- és szénhidráttartalmát számoljuk bele a napi bevitelbe. Használhatjuk őket süteményekbe, salátákba, granolába, kásába. Kitűnő természetes eredetű édesíz-források, ha pl. ebéd után rá kívánunk valami édesre, és nem szeretnénk ezt csokitortával kompenzálni. Fontos alkotórészei lehetnek a házilag készített müzliszeleteinknek, az aszalt gyümölcsök pépesítve jó “ragasztóanyagai” a szeleteknek, és tökéletesen, természetesen édesítik azt.
2021.08.24.
