A nyári melegben kiemelten fontos az elegendő folyadékfogyasztás, jó, ha ennek nagy részét vízből fedezzük. Nem mindegy azonban, hogy milyen minőségű csapvizet iszunk, itatunk a gyermekekkel. Akár ólom is kerülhet így a pohárba. Mégis honnan, hogyan és mit tehetünk ez ellen?
Hogyan kerül az ólom a csapvízbe?
A csapvíz ólomtartalmának nincs különösebb íze vagy szaga, így arról biztosan csak jól megtervezett, laboratóriumi vízvizsgálattal lehet megbizonyosodni. Az ólom a régi építésű (1945, ill. 1975 előtt épült) házakban található ólomcsövekből, vagy egyéb ólomtartalmú szerelvényekből (csaptelepek, rézötvözetek, forraszanyagok, stb.) másodlagos szennyezőként kerülhet a csapvízbe. A csapvíz ólomtartalma forralással nem távolítható el, sőt, a forralás hatására akár meg is növekedhet az ólomtartalom.
Miért és kiknek ártalmas az ólom?
A csapvízben jellemző ólomkoncentráció elsősorban a magzatok és a 6 év alatti kisgyermekek idegrendszeri fejlődésére és szellemi teljesítőképességére lehet káros, így leginkább a várandós és szoptató nők, a gyermeket tervezők és a kisgyermekes családok számára fontos, hogy odafigyeljenek az ivóvíz általi ólombevitelre. A szervezetbe bejutó ólom hosszú időn át raktározódhat a csontokban, ahonnan például várandósság során vagy szoptatáskor a kalciummal együtt felszabadulhat, és így a véráramba juthat. A gyermekek esetén biztonságosnak mondható vérólomszint nem állapítható meg, így az ólom bevitelét minden forrásból minimalizálni kell.
Honnan tudhatom, hogy milyen a lakásomban a csapvíz minősége ólomkockázati szempontból?
A Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) lezajlott az EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” elnevezésű komplex népegészségügyi projekt eredményeként elkészült a hazai csapvíz ólomtartalmának reprezentatív felmérésén alapuló, lakcím szerinti keresést biztosító ólomkockázati térkép. Ez a térkép támpontot adhat arról, hogy lakóhelyünkön mekkora a csapvíz ólom kockázata (nagyon magas, magas, közepes, alacsony, illetve nagyon alacsony). Elsősorban Budapest egyes részei, és az 5000 fő feletti városok lehetnek érintettek.
Hogyan csökkenthető, szüntethető meg a csapvíz ólomszennyezettsége?
Teljes csőcsere – Az ivóvíz ólomtartalmának csökkentése, eltávolítása érdekében az ólomcsövek, ólomtartalmú szerelvények teljes cseréje jelenti a végleges megoldást. A részleges csere nem nyújt elegendő biztonságot. Önmagában (például társasházak esetén) a lakásban történő vízhálózat-felújítás nem garantálja az elfogadható ólomtartalmat.
Kifolyatás – Általános javaslat, hogy a hideg vizet nyissuk meg, mert így kisebb a kockázata bármilyen jellegű szennyeződés kioldódásának, az ólomtartalomtól függetlenül. Az alapos, legalább 1 perces kifolyatás akkor jelent megoldás, ha garantált az, hogy jelen esetben az „ólomszennyező forráson” a víz minimális ideig tartózkodik. Nagyobb társasházak esetében ezért nagyon nehéz meghatározni, mennyi ideig kell a vizet kiengedni ennek érdekében. Ezért a kifolyatás nem jelent végleges megoldást.
Víztisztító berendezés – Ólomeltávolítás céljából ivóvíztisztító kisberendezések is alkalmazhatók. Fontos tudni, hogy nem mindegyik, a kereskedelmi forgalomban kapható típus alkalmas a csapvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű és biztonságos csökkentésére. Érdemes az NNK által vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések közül választani, és előzetesen alaposan tájékozódni a beszerelésre kerülő berendezés az ivóvízbiztonsági engedélyéről és egyéb tulajdonságairól is. Természetesen oda kell figyelni a szűrőbetétek rendszeres cseréjére is.
Palackos ásványvíz – Ott, ahol a vízminőség – bármely okból, nemcsak az ólom miatt – nem alkalmas emberi fogyasztásra, és nem megoldott a vezetékes víz tisztítása sem, még mindig jobb megoldás a palackos ásványvíz használata, habár ez esetben fennáll a mikroműanyagok okozta lehetséges kockázat és a palackok okozta környezeti terhelés is jelentős (a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás valamennyire enyhíti ezt).
Figyeljünk arra, hogy mennyi és hogy milyen vizet iszunk! Tájékozódjunk a lakóhelyünk, lakásunk vízminőségével kapcsolatban!
A fenti összefoglaló elsősorban figyelemfelkeltés céljára, valamint csupán a legalapvetőbb információk átadására szolgált. Konkrét javaslatok a helyszíni mintavételt követő laboratóriumi mérést és az eredmények szakszerű elemzését követően adhatók.
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
2022.08.03.
(Források: https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben/ivoviz-olomtartalmanak-kockazati-szintjei.html; https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben/kerdesek-es-valaszok-a-vizben-levo-olomrol.html; https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/724/T%C3%A9nyek%20%C3%A9s%20t%C3%A9vhitek%20a%20v%C3%ADztiszt%C3%ADt%C3%B3kr%C3%B3l.pdf; https://efop180.antsz.hu/attachments/article/486/K%C3%A9rd%C3%A9sek%20%C3%A9s%20v%C3%A1laszok%20a%20v%C3%ADzben%20l%C3%A9v%C5%91%20%C3%B3lomr%C3%B3l.pdf; http://real.mtak.hu/127938/1/EgTud.2021.1.66.pdf)
